Megalakulás

A társadalom „kis körei” támogatásának jelentőségét Magyarországon is egyre több szakma és szakterület ismeri fel. E sokszínű tevékenységet végző szakemberek és alkotók bár sokféle néven nevezik magukat és munkájukat, abban egyet értenek, hogy a közösségi munkát, közösségfejlesztést, közösségi tervezést, közösség szervezését végzők, a helyi társadalom fejlesztéséért munkálkodók közös érdeke a Budapesti Nyilatkozatban (Building Civil Society in Europe through Community Development – International Conference – Budapest, 2004. www.kka.hu) megfogalmazott elvek megvalósítása és e szakemberek közös érdekeinek képviselete. A közösségiség mellőzésének társadalmi kockázata, hogy még több elnyomott és perifériára szorult ember idegenedik el a társadalomtól.

E felismerés vezette az alapítókat, az Autonómia Alapítványt, a Civil Kollégium Alapítványt, a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületét, a Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítványt (a Pro-Háló képiseletében), a Közösségfejlesztők Egyesületét, a Közösségi Kapcsolat Alapítványt, a Partners Hungary Alapítványt, a Regionális Forrásközpontok Országos Egyesületét, a Soros Alapítványt és az Ökotárs Alapítványt a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület létrehozására, 2004. november 14-én. Tevékenységünket a bejegyzés jogerőre emelkedése után, 2005-ben kezdtük meg.
Szervezetünkhöz 2007-ben csatlakozott a Nonprofit Információs és Oktató (NIOK) Alapítvány.

A SZÖVETSÉG azokat a szervezeteket fogja össze, amelyek együttműködésükkel hozzá kívánnak járulni a közösségfejlesztés, a közösség szervezés, a közösségi munka, közösségi tervezés, társadalmi súlyának növeléséhez.

Alapvető céljaink

A SZÖVETSÉG alapvető célja és feladata: a közösségi alapú társadalom megteremtésének elősegítése, a lakosság társadalmi részvételének fokozása, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerülő csoportok reintegrációjának elősegítése, a nők-férfiak esélyegyenlőségének előmozdítása, az állam és az önkormányzatok felelősségének tudatosítása a közösség általi fejlesztési folyamatok megszervezésében. Részletesebben:

• a közösségi alapú társadalom megteremtésének elősegítése, a lakosság társadalmi részvételének fokozása,
• a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerülő csoportok reintegrációjának elősegítése,
• a nők-férfiak esélyegyenlőségének előmozdítása,
• az állam és az önkormányzatok felelősségének tudatosítása a közösség általi fejlesztési folyamatok megszervezésében; regionális és kistérségi szintű közösségfejlesztési programok kezdeményezésében és finanszírozásában; országos közösségfejlesztő, közösségi munkás, helyi társadalomfejlesztő hálózat kiépítésében,
• a közösségi fejlesztőmunka szakképzési rendszerének kialakítása, folyamatos fejlesztése,
• a közösségfejlesztő, közösségi munkával, helyi társadalomfejlesztéssel foglalkozó szakemberek érdekeinek egyeztetésével, a szükséges nyilvánosság megteremtésével, e szakmák ismertségének, társadalmi presztízsének erősítése,
• társadalompolitikai valamint a közösségfejlesztést, közösségi munkát, helyi társadalom fejlesztést érintő kérdésekben, témákban szakmai állásfoglalások és nyilatkozatok megfogalmazása illetve közzététele,
• közösségfejlesztéssel, közösségi munkával és helyi társadalomfejlesztéssel foglalkozó szakmai konferenciák és programok szervezése,
• elektronikus és nyomtatott kiadványok szerkesztése és menedzselése,
• nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítése,
• közös iroda működtetése információ és egyéb szolgáltatás biztosítása céljából.

Az első évek

A fenti célok elérése érekében egyesületünk az alábbi tevékenységeket végezte, és zömét végzi ma is:

A Közösségi Kezdeményezések Szakmai Támogató Hálózatának (KÖZTÁMHÁLÓ) tagjaként a hét régióban közreműködő szervezetek számára koordinációs és adminisztrációs szolgáltatásokat nyújtottunk, a Pest megyei KÖZTÁMHÁLÓ feladatainak ellátására pedig közvetlenül került sor, melynek során konzultációkat, képzéseket, nyújtottunk tapasztalatcseréket szerveztünk, és elláttuk az adminisztrációs feladatokat.

Elkészítettük a KÖZTÁMHÁLÓ első két évének tevékenységét összegző szakmai elemzést és egy részletes monitoring tanulmányt, ami a fejlesztési irányokra is javaslatot tesz.

Egyesületünk alapműködéshez székhelyünkön használunk egy irodát, mely egész évben látja el feladatait, az ügyvezető-alelnök programvezetésével. Itt rendelkezésre állnak az alapvető kommunikációs eszközök (telefon, fax, internet) és adminisztratív, pályázatírói folytatunk. Az iroda koordinálja és segíti a tagszervezetek közötti információáramlást, végzi a tevékenységekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát, folyamatos pályázatfigyelést, információgyűjtést végez, szakmai anyagokat gyűjt, részt vesz a közösségfejlesztéssel kapcsolatos szakmai rendezvényeken. Szervezi, koordinálja az egyesület szakmai munkáját, melyet levelezőlistán keresztül is bonyolítunk. Tájékoztatókat tartunk az egyesület tevékenységéről, céljairól az ország különböző pontjain.

További tevékenységeink voltak:

• Részvétel a Civilek a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért munkacsoport (CNNy) munkájában, rendezvényein 2005-től.
• Részvétel a Civil Lobbi Kerekasztal munkacsoport munkájában.
• Bejelentkeztünk és 2006. elejétől részt veszünk az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum (OTCEF) munkájában.
• Részvétel a Közösségfejlesztők Nyári Egyetemének szervezésében, megvalósításában Kunbábonyban.
• Részvétel az Állampolgári Részvétel Hete szervezésében, megvalósításában, továbbá a 2005 óta rendszeres közbizalom felmérés elkészítésében, eredményeinek népszerűsítésében.
• Asztaltársaság néven egy informális munkacsoport alakítása, munkájának szervezése, mely 2005. októberétől folyamatosan ülésezett. A munkacsoport felvette a kapcsolatot az ágazati minisztériumokkal, annak érdekében, hogy a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó OP-kban minél több lehetőség legyen közösségfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok kiírására és 2006. februárjában letett egy szakmai anyagot az ICSSZEM (majd SZMM) tervezői csoportja számára melynek jó része bekerült az Emberi Erőforrás Operatív Program tervezetébe.
• Véleményeztük az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT).
• Részt vettünk tíz másik civil szervezettel együtt egy munkacsoportban a Társadalmi Megújulás Operatív Program véleményezésében, javaslatok kidolgozásában, és a civil szférában történt elterjesztésében.
• Kezdeményeztük egy munkacsoport alakítását, mely a következő EU támogatási ciklus társadalomfejlesztési, közösségfejlesztési források elosztásának egy részét Global Grant technikával kívánja lebonyolítani.